Madách Imre Az ember tragédiája
Van-e véglegesen rossz döntés?
A hétvége folyamán, a kettő munkanapom között úgy gondoltam végre erőt veszek magamon és bele-bele olvasgatok az ember tragédiájába. Megmondom az őszintét, számomra is elég nagy tragédia volt, kevés számomra az olyan szín, amelyik igazán lekötött volna, nem kalandoztak el közben a gondolataim.Az első szín kivételével! De miért is volt számomra olyan érdekes az első szín?
Mert elgondolkodtatott. Miután elolvastam, ha mondhatom így, elkezdtem filozofálni és egyfajta kapcsolatot, párhuzamot vonni Madách szövege és a mai világgal kapcsolatban. Furán hangozhat tőlem az, hogy ezt a színt kettőször is elolvastam, hisz aki ismer tudja , hogy nem vagyok egy nagy olvasó, na persze vannak kivételek, mint például a Forbes magazin, meg egyéb részvényes tőzsdés könyvek, vagy magazinok.Na megint sikerült elkalandoznom, de most már rátérek a lényegre.
Kezdeném azzal, hogy én nem vagyok hívő ember, viszont ateista se. Az én nézőpontom az, hogy valaki biztosan van ott fent, lehet az Isten ,vagy bárki, viszont nincsenek előre megírva a napjaink, kinek mikor kell elmennie. Hiszek a sorsban, de úgy gondolom, hogy nekünk bármikor van lehetőségünk változtatni a sorsunkon, mint ahogy Ádámnak, és Évának is lett volna rá lehetősége.
A szín eleje egyfajta pár beszéddel kezdődik, az Úr nevezzük most Istennek, és Lucifer között. Mint tudjuk mindannyian, az Isten a jó, Lucifer pedig a gonosz. Természetesen Madách jól adja át a kettőjük közti feszültséget , ami persze természetes, de nem is innentől érdekes ez a szín, hanem a második felvonástól.
" Ah, élni, élni: melly édes, mi szép!" Éva és Ádám tudja pontosan azt, hogy nekik milyen jó dolguk van ,de mégis megteszik azt ,amit nem kéne. Leszakítják ,azt a bizonyos almát.De akkor most mégis ki a hibás? Az igaz, hogy ők követték el ezt a fajta bűnt, ami által Isten elpártolt mellőlük, de azt is érdemes figyelemre venni, hogy valaki által követték el, nem más miatt mint a megtestesült gonosztól, Lucifertől.Az élet számos pontján tapasztalhatunk olyan dolgot, amikor mérlegelni kell a jó és a rossz között. Ádámék pontosan tudják azt, hogy az-az élet, amiben most vannak, az maga a paradicsom, ennél jobb nem is lehetne az életük , de viszont van az-az alma ,a való életben mondjuk lehet egy cél, egy álom, akár egy tárgy, vagy egy függőség ,aminek nem tudunk ellenállni, minden áron megakarjuk szerezni, elakarjuk érni. De valaki miatt tesszük meg azt a dolgot, valaki miatt van egy álmunk, igaz lehet ez akár saját magunk személye, de lehet az is, hogy láttam , hogy a szomszédnak egy új kocsija van, igaz nekem nincs rá szükségem , de mivel neki van, nekem is kell. Ádáméknál igaz ez másképp volt, hiszen Lucifer volt az a manipulátor személy, aki miatt leszedték az almát. De akkor valóban csak Lucifer miatt szedték le, vagy leakarták már, csak Lucifer adta azt a bizonyos utolsó löketet? De akkor mégis miért tették meg, ha Isten szólt, tudták hogy mi lesz ennek a következménye, minden rendben volt az életükben semmi problémájuk nincs, mint ahogy Éva is mondta, élni élni: melly édes mi szép!Szerették az életüket. Megtették, kész vége, ezen nincs mit szépíteni. De miért nem volt megbocsájtás, amikor ha jól informált vagyok, a Biblia azt mondja, tudni kell megbocsájtani. Ezek után Isten még sem tudott.
Rengeteg kérdés merült fel még bennem, rengeteg gondolatot indított el bennem ez a szín. Úgy gondolom, az életben sokszor hozunk rossz döntést, de csak egyszer hozhatunk olyan rossz döntést, ami olyan következményeket von maga után, amiből nem biztos, hogy kitudunk mi emberek lábalni!
A hétvége folyamán, a kettő munkanapom között úgy gondoltam végre erőt veszek magamon és bele-bele olvasgatok az ember tragédiájába. Megmondom az őszintét, számomra is elég nagy tragédia volt, kevés számomra az olyan szín, amelyik igazán lekötött volna, nem kalandoztak el közben a gondolataim.Az első szín kivételével! De miért is volt számomra olyan érdekes az első szín?
Mert elgondolkodtatott. Miután elolvastam, ha mondhatom így, elkezdtem filozofálni és egyfajta kapcsolatot, párhuzamot vonni Madách szövege és a mai világgal kapcsolatban. Furán hangozhat tőlem az, hogy ezt a színt kettőször is elolvastam, hisz aki ismer tudja , hogy nem vagyok egy nagy olvasó, na persze vannak kivételek, mint például a Forbes magazin, meg egyéb részvényes tőzsdés könyvek, vagy magazinok.Na megint sikerült elkalandoznom, de most már rátérek a lényegre.
Kezdeném azzal, hogy én nem vagyok hívő ember, viszont ateista se. Az én nézőpontom az, hogy valaki biztosan van ott fent, lehet az Isten ,vagy bárki, viszont nincsenek előre megírva a napjaink, kinek mikor kell elmennie. Hiszek a sorsban, de úgy gondolom, hogy nekünk bármikor van lehetőségünk változtatni a sorsunkon, mint ahogy Ádámnak, és Évának is lett volna rá lehetősége.
A szín eleje egyfajta pár beszéddel kezdődik, az Úr nevezzük most Istennek, és Lucifer között. Mint tudjuk mindannyian, az Isten a jó, Lucifer pedig a gonosz. Természetesen Madách jól adja át a kettőjük közti feszültséget , ami persze természetes, de nem is innentől érdekes ez a szín, hanem a második felvonástól.
" Ah, élni, élni: melly édes, mi szép!" Éva és Ádám tudja pontosan azt, hogy nekik milyen jó dolguk van ,de mégis megteszik azt ,amit nem kéne. Leszakítják ,azt a bizonyos almát.De akkor most mégis ki a hibás? Az igaz, hogy ők követték el ezt a fajta bűnt, ami által Isten elpártolt mellőlük, de azt is érdemes figyelemre venni, hogy valaki által követték el, nem más miatt mint a megtestesült gonosztól, Lucifertől.Az élet számos pontján tapasztalhatunk olyan dolgot, amikor mérlegelni kell a jó és a rossz között. Ádámék pontosan tudják azt, hogy az-az élet, amiben most vannak, az maga a paradicsom, ennél jobb nem is lehetne az életük , de viszont van az-az alma ,a való életben mondjuk lehet egy cél, egy álom, akár egy tárgy, vagy egy függőség ,aminek nem tudunk ellenállni, minden áron megakarjuk szerezni, elakarjuk érni. De valaki miatt tesszük meg azt a dolgot, valaki miatt van egy álmunk, igaz lehet ez akár saját magunk személye, de lehet az is, hogy láttam , hogy a szomszédnak egy új kocsija van, igaz nekem nincs rá szükségem , de mivel neki van, nekem is kell. Ádáméknál igaz ez másképp volt, hiszen Lucifer volt az a manipulátor személy, aki miatt leszedték az almát. De akkor valóban csak Lucifer miatt szedték le, vagy leakarták már, csak Lucifer adta azt a bizonyos utolsó löketet? De akkor mégis miért tették meg, ha Isten szólt, tudták hogy mi lesz ennek a következménye, minden rendben volt az életükben semmi problémájuk nincs, mint ahogy Éva is mondta, élni élni: melly édes mi szép!Szerették az életüket. Megtették, kész vége, ezen nincs mit szépíteni. De miért nem volt megbocsájtás, amikor ha jól informált vagyok, a Biblia azt mondja, tudni kell megbocsájtani. Ezek után Isten még sem tudott.
Rengeteg kérdés merült fel még bennem, rengeteg gondolatot indított el bennem ez a szín. Úgy gondolom, az életben sokszor hozunk rossz döntést, de csak egyszer hozhatunk olyan rossz döntést, ami olyan következményeket von maga után, amiből nem biztos, hogy kitudunk mi emberek lábalni!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése